Tegnap este az SFPortal meetup-ján voltunk Nagy Bencével és több mollyal, lehetett kütyüket próbálgatni és volt egy érdekes kerekasztal beszélgetés ebook témában. Igyekeztem összefoglalni mi mindenről volt szó.
Az ebook jövőjéről és jövőbeli áráról nagyon megoszlottak a vélemények. Azzal mindenki egyet értett, hogy addig amíg az e-könyv a nyomtatott könyv árával azonos, addig nincs remény áttörésre. Kulcsár Tibor (Kulcs-Soft, Bookmania, iPadra, iPhonra készítenek olvasót) azt mondta akármilyen abszurdnak tűnik most, a jövőben egy könyv 100 Ft lesz, ahogy most az iTunes-szal 0.99$ egy szám, ez régebben ugyanilyen elképzelhetetlennek tűnt, mint most a 100 forintos könyv.
Janzer Frigyes (Prospero) szerint a mai 17 évesek, akik mindent ingyen akarnak és meg is kapnak, az érzelmileg erősebb kötődés ellenére kedvenc zenekaruk zenéiért sem fizetnek, a könyvekért sem fognak (tankönyvért pláne nem). Bár a sci-fi lehet olyan szubkultúra, ahol a lojalitás értelmezhető lehet.
Szélesi Sándor (író, SFPortal szerkesztő) elmondta, hogy a könyvre milyen költségek rakódnak: fordítás, szerkesztés, korrektúra, ezek alapvetően meghatározzák a könyv élvezeti értékét (később valaki mondta nyomdaköltség 20%, Amerikában a nagy példányszám miatt 1%). Szélesi szerint a könyv és az e-könyv jó darabig egymás mellett lesznek, nem hiszi, hogy a nyomtatott könyv gyorsan eltűnik a színről. Azt is elmondta a rajongók fizetnek azért, hogy a következő könyv is megjelenjen (ugyanolyan színvonalon, korrektúrázva, megszerkesztve mint a korábbiak).
Dworkyll (ekonyvolvaso.blog.hu) szerint az emberek a kényelemért hajlandóak fizetni, ha nem kell machinálniuk, ügyeskedniük az illegalitás kényelmetlen tudatával súlyosbítva. Így aztán felmerült a digitális másolás védelem (DMR) létjogosultságának kérdése. Miyazaki Jun (SFPortal) elmondta az általuk jövőben kiadásra kerülő e-könyveken nem lesz másolásvédelem, ugyanis szerinte 20 perc alatt feltörhető mindegyik. Szélesi Sándor felvetette, hogy a nyomtatott könyv esetében is működik a kölcsönadás és megemlítette az egyik ismerőse lelkendezett, milyen jó volt a könyve, már hatan olvasták. :)
Személyes megjegyzésem, hogy a nyomtatott könyvek esetén sokkal korlátozottabb a terjeszthetőség, mint az elektronikus változat esetében, ráadásul a kölcsönadás könnyen indukálhatja a megvásárlást, a Molyon nap mint nap látom, ha egy könyv igazán nagyon jó, akkor a molyok nem érik be csak az olvasással, szeretnék birtokolni, és a valódi könyves polcukon tudni, sőt ajándékba is megveszik. Szélesi az antikváriumok működését is idegesítőnek nevezte, mi Molyok pedig a kölcsönadást épp úgy szeretjük, mint az olcsó antikvár könyveket. :)
Kulcsár Tibor elmondta, soha semmilyen másolásvédelmet nem alkalmaztak ügyviteli szoftvereik értékesítése során, azt vallja, ha valaki nem tud / nem akar a szoftvertért fizetni, nem is fog, és akkor már használja a Kulcs-Soft termékeket, mert ha felfut a vállalkozása, és felmerül az igény a szoftverlegalitásra, vagy más szoftverekre, akkor az ő termékeit fogja választani.
Kulcsár Tibor személye és ez a hozzáállás is igen jó benyomást tett rám. Tetszett ahogy komoly üzletemberhez illő öltönyben, nyakkendőben ült a füstben, nem zavartatta magát az áthaladó hangoskodó bunkóktól, és egy percig sem látszódott rajta, hogy rosszul érezné magát, pedig nyilván jobb körülmények között szokott előadásokat tartani. (Szemes Balázs, a beszélgetés moderátora később az este folyamán felhívta a figyelmem, hogy a Kulcs-Soft kkv kategóriában másodszor is megnyerte a Legjobb munkahely címet, ez tovább fokozta a szimpátiámat.)
Az ingyenesség kapcsán Janza Frigyes megemlítette Chris Anderson Ingyen című könyvét, elmondta a szerző üzleti modellje hasonló, mint manapság a zenészeké: könyv / zene ingyen, előadás / koncert kőkemény pénzekért, na ez az, ami a szerzők 99,9%-nál nem működik, és ez az a modell, ami rákényszeríti a 70 éves zenészeket, hogy koncertezzenek.
Kulcsár Tibor azt mondta semmi sincs ingyen! Ha feltöröd a másolás védelmet, akkor az időddel fizetsz, ha egy óra alatt töröd fel, és az óradíjad 5000 Ft, akkor a könyv 5000 forintodba került. Frigyes megjegyezte, hogy elég ha egy ember feltöri és felteszi a torrentre, azt hiszem a többiek is hozzászóltak, hogy a második már gyorsabban megy, és aranyos volt, ahogy a közönség reagált, kiderült, hogy az átlag óradíj igen csak elmarad az 5000 forinttól.
Miyazaki Jun megemlítette az idő alapú előfizetéses rendszer lehetőségét. Dworkyll azt mondta az irodalmi művek korábban is megszülettek, amikor a szerzők egyáltalán nem is tervezték, hogy az írásból megéljenek, csak csendben éhen haltak. Szélesi persze reagált, akit érdekel, hogy mit mondhat erre egy író, az nézze meg az eseményről készült felvételt.
Volt szó a formátumokról, a prc az Amazoné, a Kindle eszi, viszont magyar tartalmak nem nagyon készülnek ilyen formátumban, az epub mögé állt a Google, meg mindenki akinek nem érdeke az Amazont támogatni, az vele a baj, hogy nem egységes a megjelenítése. Schittler Farkasék (Galaktika) hosszas megfontolás után az epub mellett tették le a voksukat, az SF portal úgy tervezi mindkét formátumban előállítják majd a kiadandó könyveket.
Valaki mondott egy jópofa analógiát, olyan a jelenlegi ebook formátum helyzet, mintha a egyik kenyérpirítóban csak ilyen, másikban csak olyan kenyeret lehetne pirítani, és ez hosszútávon nem tartható.
A hazai viszonyokról is esett szó, két jelentősebb szereplő van, a Sanoma a polc.hu-val és a Líra - Bookline együttműködése. A Lírának vannak jó szerzői, mint például Esterházy Péter, ezért kénytelen a Bookline együttműködni velük. Megtudtuk, hogy a magyar kiadók nem tudják a nemzetközi irodalmi ügynökségektől megszerezni külföldi szerzők műveire az ebook kiadási jogot, és ez független a szerző nemzetiségétől (Szergej Lukjanyenko műveire sem lehet megszerezni a jogot).
A beszélgetést megelőzte Galántai Zoltán előadása arról, hogy az e-könyv nem a könyv folytatása, hanem inkább a tévéé, valamint az agy bedrótozásról, a valaki agy, senki agy, bárki agy, heuréka elméletről. Már csak ezért is érdemes lesz visszanézni az eseményt, meg azért is mert a fentieknél sokkal több minden elhangzott.
A Meetup hangfelvétele:
http://www.archive.org/details/NovemberiaKonyvJovojeSfportalMeetup
videofelvétel (10 perc hiányzik):
http://blip.tv/file/4372689
A Pápa-féle irodalmi tejivó
A Pápa Zoltán által vezetett, néha kávéháznak, néha vendéglőnek is nevezett tejivó nem akarta az előkelő Centrál vagy...
A. A. Milne reads.
Namost így nézett ki a Flórián üzletközpont a harmincas-negyvenes években. :)) Lelkesedek. Az Árpád híd Szentendrei útra vezető lehajtója még sehol...
A költő és Gyarmati Fanni szerelme 17 éves korukban kezdődött, majd miután Radnóti Miklós Szegeden ledoktorált, 1935. augusztus 11-én házasodtak...
Emlékkönyvbe
emlékül adjuk aláírásainkat
Pakots barátunk kedves kislányának
Krisztinának
Kosztolányi Dezső
Ady Endre
Osvát Ernő
Karinthy...
Könyvtár belső a 30-as évekből. Andrássy út 52. A könyvtár még most is ott található, és benne a helyi turista is :)
Fotó: ismeretlen fényképező,...
Kedves Zsuzsikám,
én nagyon szeretlek téged. Ha éjszaka elmaradok, mindig lyukas a szívem, a könnyeimmel pedig alig bírok, mikor eszembe jutsz....
Háztartástanóra az Erzsébet leányiskolában, 1900. (Itt tanult a Kaffka Margit is - csak mondom.) (forrás)
Jókai Mór egy szombati napon, 1899. szeptember 16-án, délelőtt 11 órakor, az V-VI. kerületi Anyakönyvi Hivatalban vette feleségül a színésznő Grosz...